A digitális munkarend bevezetésével a gyermekeknek lehetőségük nyílt arra, hogy más jellegű tapasztalatokra is szert tegyenek – mutatott rá Uzsalyné Pécsi Rita.
Az ismert neveléskutató a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta: tévedés azt hinni, hogy ezeknek a készségeknek az elsajátítása értéktelen lenne, inkább egy másirányú tanulási módszernek tekinthető, amelyekkel adós az oktatási rendszer.
A szakember a médiában zajló #acsaládazcsalád elnevezésű kampányra reagálva kijelentette: a gyermekeknek joguk van a harmonikus életre, amit a férfi és a nő életközössége képes a számukra legjobban biztosítani.
– A védelmi intézkedések következtében most végre egy másféle tapasztalatszerzésre is lehetősége van a gyermekeknek, amely által kiderül, hogy nem csak az iskolapadban lehet hasznos dolgokat tanulni – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Uzsalyné Pécsi Rita.
Az ismert neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense a korlátozó intézkedések előnyeire rámutatva elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt jelenleg más világban élünk, ezért meg kell nézni, hogy ebben a helyzetben milyen lehetőségek rejlenek.
A „képes vagyok rá” tapasztalata
Elmondása szerint a különböző oktatási intézményekben töltött idő miatt korábban szűkre szabottak voltak a gyermekek lehetőségei, így kevesebb időt tudtak a családjukkal tölteni. Viszont a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetése lehetőséget adott arra, hogy a szülők a közös munkába, a családi életbe való részvételbe vagy éppen az alkotásba – legyen az kötés, horgolás, főzés vagy kertészkedés – is bevonják a gyermekeket.
A szakember leszögezte: tévedés azt hinni, hogy ezeknek a készségeknek az elsajátítása értéktelen lenne, inkább egy más irányú tanulási módszernek tekinthető, hozzátéve, hogy az ilyen jellegű tapasztalatokkal adós a magyar oktatási rendszer, pedig ez minden kutatás szerint legalább olyan fontos érték, mintha nagyobb léptékben haladna a szorzótáblával a gyermek.
– A XXI. század vezető készségei ugyanis az együttműködés, a kitartás, a fantázia, a rugalmasság, és ezeket nem megértéssel, hanem csak sok valós tapasztalattal fejleszthetjük! A hatékony stressztűrés kompetenciái pedig – folytatta – az elköteleződés, tehát szenvedélyesen csinálni valamit, a kontrollérzés, azaz a „képes vagyok rá” tapasztalata és a szembenézés, amivel kihívásnak és nem megoldhatatlan problémának látom a helyzetet. Mindezeket a fenti, egyszerűnek tartott tevékenységek kiválóan fejlesztik, szemben az online tesztekkel – magyarázta a neveléskutató.
Az örvényhatás nem szűnt meg
Mivel a pandémia hatására ugrásszerűen megnövekedett az okoseszközök használatának az aránya, ezért az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense felhívta a figyelmet, hogy az örvény beszívó hatása nem szűnt meg attól, hogy nem csak szórakozásra használják a „kütyüket”. Ebben a helyzetben nagyon tudatosan kell beosztani a különböző infokommunikációs eszközök előtt töltött időt, valamint meg kell tanulni kikapcsolni is, ami nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is nagy kihívásnak bizonyul.
A szakember hangsúlyozta: a számítógépek, táblagépek vagy okostelefonok folyamatos használata nagyon megterheli az idegrendszert, ami akár súlyos egészségügyi problémákat is előidézhet.
Elmondása szerint ebben a helyzetben a tanároknak is ügyelniük kell arra, hogy semmiképpen ne olyan házi feladatokat adjanak a diákoknak, amelyek a napi hat-nyolc, számítógép előtt töltött óra után arra ösztönzi, netalán kötelezi őket, hogy további két-három órát töltsenek a gépek előtt.
A szakember szerint a gyermekeknek nagy szükségük van arra, hogy érezzék: hasznos tevékenységet végeznek.
A gyermek érdeke mindenek fölött!
Lapunk kérdésére az ismert neveléskutató a homoszexuális párok gyerekvállalási jogáért indított, #acsaládazcsalád elnevezésű kampányra is reagált. Uzsalyné Pécsi Rita kijelentette:
nem a szülők vagy az azonos nemű párok, hanem a gyermekek érdeke áll mindenek fölött. Nekik van joguk elsősorban biztonságot jelentő, harmonikus életre, amit a férfi és a nő életközössége képes számukra legjobban biztosítani,
sajnos a statisztikák szerint viszont az egynemű párok igen rövid ideig élnek együtt. Véleménye szerint további erős csúsztatás azt állítani, hogy egyes emberek „összeállása” családot alkothat, hiszen még a komoly mélységet és elkötelezettséget megközelítő kapcsolatokra is (például egy szerzetesközösség vagy munkaközösség) maximum azt mondhatjuk, hogy „olyanok, mint egy család”.
A szakember továbbá rámutatott: ha nem emeljük fel az eszményt, hogy milyen is az a család, ami felé törekszünk, akkor sosem tudjuk megközelíteni vagy megvalósítani azt. Arra is kitért, miszerint az azonos nemű párokhoz képest az egyedülálló szülők esete azért tekinthető természetesebbnek, mivel ők a klasszikus családeszmény megvalósítására törekednek, és igyekeznek olyan férfi vagy női mintát találni, akivel azonosulni tud a gyermek, mert
a nemi identitásának a megszilárdulásához is mindenképpen szükséges, hogy egy megközelíthető és szerethető apa és egy anya életszövetsége vegye körül.
Szintén sokszor hallani – folytatta – miszerint jobb a gyermeknek, ha azonos nemű párok nevelik fel, mintha egy intézetben, vagy olyan közegben nőne fel, ahol folyamatosan bántalmazzák. A szakember szerint ez viszont szintén egy durva csúsztatás, hangsúlyozva, hogy nem fair a kedvezőbb és a kedvezőtlenebb környezetet összehasonlítani. Bár igaz – fűzte hozzá –, hogy a gyermek ez esetben az azonos nemű pároktól is több odafigyelést kaphat, mintha bántalmaznák, viszont a személyiségfejlődésére nézve – mivel az anya és az apa egységét és egymáshoz való viszonyulását nem tudja átélni – számos problémát vethet fel.
Uzsalyné Pécsi Rita végül rámutatott, hogy nagyon elenyésző (mindössze egy tízezrelék!) azoknak az egy háztartásban élő azonos nemű pároknak a száma, akik gyermeket nevelnek Magyarországon, mégis hihetetlen hangos és erőszakos kampányt folytatnak a médiában.
– Ugyanakkor a természetes és hagyományos értékrend ragyogtatása miért nem kap arányait megillető vagy legalább megközelítő figyelmet? – zárta szavait.
Szerző: Elek Nikoletta, Magyar Nemzet, 2021.04.05.