Sírásra a válasz: itt vagyok! - A bizalomról

Akinek nincs bizalma a jövőjében, a náthát is könnyebben elkapja. A bizalom a legnagyobb sebességű erő ember és ember között, s így a leghatékonyabb pedagógiai és vezetési módszer.

Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató járta körül a minap a bizalom nem hétköznapi témáját a zalaegerszegi Szent Család Óvodában, ahol jöttének hírére már sokadik alkalommal telt meg zsúfolásig a tornaszoba.

- A bizalom halálugrás az értelem és az akarat számára, s mint ilyen, némileg szálka a mai, racionális ember szemében. A lehetetlenben kellene hinnie. Ha valamit tudunk és értünk, abban nem rejlik nagy rizikó, a bizalom azonban ennél sokkal megfoghatatlanabb, rejtőzködőbb. Olyan, mint egy láthatatlan, föld alatti víztározó, amely a mélyből táplálja a felszínre törő kutakat - vezeti fel mondandóját a pécsi szakember.

Lenin azt mondta: a bizalom jó dolog, de az ellenőrzés még jobb… Kiderült, mára e tekintetben is meghaladtuk Vlagyimir Iljics tanait, hiszen a korszerű top menedzsment nem a kontrollra, hanem a bizalomra épít. Ha egy vezető lelkesült, intenzíven megélt munkát remél beosztottjaitól, akkor nem jelenléti ívvel és előírásokkal nyomorítja őket, hanem a bizalom inspiráló erejére épít. Arra az erőre, amely igent mond az életre, a jövőre, ami az életképesség motorja. Utóbbira bizonyság, hogy a koncentrációs táborokban is annak volt nagyobb esélye a túlélésre, aki bízhatott benne, hogy hazavárják.

Uzsalyné dr. Pécsi Rita: – A közös étkezés nagyon hatékony bizalomerősítő módszer
Fotó: Pezzetta Umberto

De miből is épül fel bennünk a bizalom?

- Az eredendő forrás a méhen belüli tapasztalataink nyomán kialakuló ősbizalom - mondja Uzsalyné dr. Pécsi Rita. - Az anyaméhben minden kerek, van táplálék, megfelelő a hőmérséklet, adott a kapcsolat (kicsit megrugdosom, s már válaszol is), körbevesz a biztonság. Mindez erős nyomokat hagy az idegrendszerben. Aztán megszületünk, s oda a puha fészek, a külvilág megtelik kellemetlen és ijesztő ingerekkel. Az első fél év feladata tehát a megrendült ősbizalom újraépítése. Ennek eszköze a feltétel nélküli szeretet, ami azt üzeni az újszülöttnek, hogy jó hatalmak vesznek körül, amelyek erősebbek minden rossznál. Ezért igaz, hogy az első 6-8 hónapban lehetetlen elkényeztetni a gyerekeket. Ha sír, az legyen a válaszunk: itt vagyok! Érdemes tudni, nem csak azért bömbölhet, mert éhes, vagy csíp a feneke, hanem mert halálfélelemmel küzd, hiszen elveszítette a régi biztonságot. Ha sosem kap választ a segítségkérésre, egy idő után tényleg abbahagyja a sírást. De evvel azt tanulja meg, hogy nem számíthat senkire.

A helyreállított ősbizalom viszont megtermi gyümölcseit, kívánatos személyiségjegyeket formál. Mint például: jó alkalmazkodás az új és szokatlan élethelyzetekhez, készenlét a tanulásra, a teljesítésre, a kockázatvállalásra, készség a gyors megbocsátásra, s a csalódások feldolgozására.

Ha azonban végleg elvész az ősbizalom, teret nyernek az ősfélelmek. A kiszolgáltatottság a semminek, a rossznak, az egzisztenciális félelemnek, ami később is előtörhet stressz hatására.

Az idő múltával a félelmek is változnak. Kétéves korig az elveszítéstől, elválástól való félelem uralja a terepet, 2-4 év között a bűn és büntetésfélelem (ne büntessünk szeretetmegvonással), 4-8 év között pedig az értéktelenségtől, a teljesítménytől való félelem (nem a bizonyítványt, a gyereket kell szeretni) dominál.

- Javítani persze soha sem késő - halljuk. - A bizalom helyreállításának, megerősítésének egyik őseszköze az idő. De nem a kötelező teendőkre fordított, elintézős idő, hanem a lassan járó, csak neked, csak veled idő. Ugyanilyen fontos a jó légkör. Ez nem azt jelenti, hogy örökké süssön a Nap, hiszen akkor kiszárad, kifakul minden. Kell az eső, a fagy, a vihar, hiszen növekedni, fejlődni csak krízisben, konfliktusban lehet. A mesék is erre tanítanak. A próbatételeket érdemes kiállni, és akkor jóra fordul minden. Új divat, hogy a mesékből kiiktatják a konfliktusokat, nincs mérgezett alma, gonosz boszorkány, tüzet okádó sárkány. Ez hiba, hiszen a gyerek nem szembesül az élet nehézségeivel, nem tanulja meg, hogy a növekedés fáj, nem készül fel a megküzdésre.

Mivel táplálhatjuk még a bizalmat?

Vegyük észre, s mondjuk ki a jót. Másokról is. Alkalmazzuk Szókratész hármas szűrőjét, amely szerint ha az, amit mondani tervezel nem biztos hogy igaz, nem jó dolog, s nincs is haszna, akkor minek fecsérelni rá az időt. A dicséret még becsesebb, ha nem közvetlenül nekünk szól.

- Ha igazán boldog gyereket akarunk látni, figyeljük az arcát, amikor a szomszéd szobában valami jót mondanak róla. Páratlan élmény... - ajánlja a szakember.

Ellenkező hatást érünk el az állandó kritizálással, a lehúzó, negatív megjegyzésekkel, a „szellemi orrturkálással”. Mindenben lehet hibát találni, a 98 százalékhoz is hibádzik kettő, de dőreség arra mutogatni. Ne feledkezzünk meg az 5:1-es arányról sem: a psziché 5 elismerés mellett visel el 1 kritikát.

- Az összehasonlítgatás szintén romboló lehet - folytatja a vendég. - Melyik feleség örülne, ha a férj avval nyitna be az ajtón, hogy az egyik szomszédasszony már kiteregetett, a másiktól meg isteni pörköltillat árad? Ha a gyereket valakihez képest megcímkézzük, gyorsan elérhetjük, hogy olyanná is válik. Inkább nézzük ki belőle a jót, előlegezzük meg a bizalmat, tételezzük fel a sikert.

Hogy ez túlzás? Hogy ennyi dicsérni való érdem nincs a gyerekünkben? Talán csak rosszul nézzük, s nem fedeztük fel, hogy miben értékes, miben eredeti.

- Az emberben 7 féle intelligencia munkál, s legalább kettőben mindenki erős. Persze nem ugyanabban a kettőben - fejti ki a neveléskutató. - Keressük meg az erényeket, erősítsük, adjunk nekik teret, s az eredmény nyomán javul a többi terület is. Ha mindig azt korrepetáljuk, ami nem megy, háttérbe szorul az, amiben kiváló. Egy jó mozgású gyereket az esetlegesen romló osztályzatai miatta avval büntetni, hogy nem mehet kosarazni, téves döntés. Einstein mondta, ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye.

A bizalompedagógia eszközeihez tartozik még a humor, a saját kudarcok, tévedések bevállalása, a felelősség-adás, s a kész válaszok kerülése. Utóbbi lényege, hogy segítségkérés esetén nem kell feltétlenül a másik helyett megoldanunk a problémát. Megkérdezhetjük: te hogyan gondoltad, milyen ötleted volna rá? A megelőlegezett bizalom előcsalja a másik fél értékeit, s eredményre, saját megoldásra vezethet.

Bónuszként beavatást nyerünk még egy, igen erős bizalomteremtő módszerbe. Ez pedig a közös étkezés. Nem véletlen, hogy a politikusok olyan előszeretettel tárgyalnak fehér asztal mellett - jegyzi meg az előadó. Kísérletileg bizonyított, hogy a közös étkezés valamennyi komponense - kezdve azon, hogy egy szinten ülünk -, mind hatékony bizalomnövelő elem.

- Egy családnak optimális esetben heti 7 közös étkezésre volna szüksége - veti fel Uzsalyné dr. Pécsi Rita. - Ha ez hét közben valamiért nem jönne össze, nagyon igyekezzünk vasárnap sűrűn teríteni...

Megosztás