Cikkek - írások

Ami egy gyártó rendszerre tökéletesen ráilleszthető, az nem működik az emberrel. A pedagógiai munkának nem lehet minden fázisát leszabályozni, mert mindkét végén ember van, akik ráadásul egy-egy családból jönnek, akik mögött még újabb családok van, és ezzel mind számolni kell.

Már egy közepes méretű családban sem telik el úgy egy hónap, hogy ne lenne egy családi, egyházi vagy nemzeti ünnep, vagy egy olyan esemény, amit ünneppé szeretnénk tenni.
Mégis, ha a beszélgetések során az ünneplés témája előkerül, általában kézlegyintéssel kísért kesergésbe torkollik: A mai világban? Ezek a gyerekek már csak bulizni tudnak!
Ezzel kapcsolatban két fontos kérdésen érdemes elgondolkodnunk: Mi az ünnep? Hogyan tanítható az ünneplés?

„Uram, Jézus, eressz rá, szabadíts meg nemsoká!” – szól a régiek munka előtt mondott, tréfás fohásza. Lassan a család valamennyi tagja visszarázódik a munkájába. Titkon örülünk ennek, aztán csak sóhajtozunk, hogy bizony nincs mit tenni, beindult a verkli! A gyerekek oviba, iskolába, különórákra, és mi is reggeltől estig… Taposómalom, rohanás – egyéb közhelyek.

Nem is gondolnád, milyen nagy szerepük lehet a gyerekkori meséknek többek között akár a felnőttkori problémakezelésben is. Miért fontos ezen kívül, hogy rendszeresen mesélj a kicsiknek? Milyen képességeik fejlődnek és alakulnak ki mindettől?

Nem is gondolnád, milyen fontos életleckéket tanulhatnak meg gyermekeink - ahogy tanultunk már mi is - többek között a népi játékok, csapatjátékok során.
Talán sokan nem is gondolnánk, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő tevékenységnek, mint a játék, milyen hatalmas szerepe van gyermekünk fejlődésben. Nem mindegy azonban, mikor és mit játszik a kicsi! Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató előadását foglaltuk össze a gyermekkori játékok fontosságáról.

Nem könnyű visszarázódni a nyár után a korán kelős, tanulós hétköznapokba. Sosem volt könnyű – a gyerekeknek sem, a szülőknek sem. Az Új Emberben néhány hónapja Életre nevelő címmel rovatot indító Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató ennek ellenére azt mondja: nem kell feltétlenül borúsan látnunk a szeptemberi újrakezdést.

Az Új Ember katolikus hetilapban Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, pedagógiai szakértő Életre nevelő címmel havonta jelentkező rovatot indított. A szüntelen, a légkört rontó panaszkodás helyett ma az „átkeretezés” technikáját ajánlja figyelmünkbe a szerző.

Az Új Ember katolikus hetilapban Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, pedagógiai szakértő Életre nevelő címmel havonta jelentkező rovatot indított. Első alkalommal az iskolai év végéhez közeledve az értékelés lehetőségeit tárja elénk, hogy valóban annak a kifejezése legyen, amit értéknek tartunk.