Cikkek - írások

"Adni kell, adni, mindent odaadni: (…) S érte semmit sem kívánni!” – mondja és teszi Teréz anya. És Kolbe atya, a pesti srácok, megannyi vértanúnk és szentünk csakúgy, mint csendes hőseink, az anyák, apák, nagyszülők, a névtelen segítők, a hétköznapi boldogok és szentek.

Vágyakozunk erre a lendületre, erre a tűzre, de honnan merítsünk hozzá erőt, olyan kitartást, ami nemcsak a fellobbanásra elég, hanem egy szürke, ködös péntek délután is lángol még?

Önfeláldozás, önátadás vagy inkább önérvényesítés, önmegvalósítás? Szűk a határmezsgye! Nagy a kísértés és az örvény, mindig kényelmesebb lenne egy kiskaput találni, úgymond „okosba” megoldani.

Egy individualista, énközpontú tömegtársadalom furcsa szövedékében élünk, ami ráadásul a maximalizmus és a profizmus álarcában kóros megfelelési kényszerré torzítja az önátadást és önfeláldozást is.

Beszélgetés családról, hivatásról, gyermeknevelésről Pécsi Ritával és Uzsaly Zoltánnal.

A műsor felvétele eléhető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=dsTs0Hxsg3Y

2021-10-21

Kenyér. Táplálék, életfeltétel.De több arca is van a kenyérnek. Túl azon, hogy a legegyszerűbb és legalapvetőbb élelmiszer, sajátos üzenetet is hordoz. Akivel megosztom a kenyerem, azzal az életemet is meg kívánom osztani. Egy kenyéren élni jóban-rosszban való testvéri összetartozást jelent. (...) Ezt a valóságot ragadja meg Jézus is, amikor kenyérként, mindennapi táplálékként akar jelen lenni közöttünk, bennünk. 

Uzsalyné Pécsi Rita írását olvashatják a nagyszülők első világnapja alkalmából.

Ferenc pápa bátor vagy nagyon is reális. Sokszor gondoltam rá így, de különösen most, amikor a fiatalságot bálványozó korunkban meghirdeti az idősek és a nagyszülők világnapját.

Európa-bajnokság idején, mozgáshiányos nemzedékek felnövekedése kapcsán, egy digitális tanév után, a nyár lehetőségeit mérlegelve, majd a következő tanév elfoglaltságait tervezgetve érdemes elgondolkoznunk arról, vajon mire való a sport. És mire nem.

Szent-Györgyi Albert szerint a sport – ha eszközként használjuk –

a test útján nyitja meg a lelket. (…)  nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze. (…)

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense az életet adó- és befogadó szexualitás négy dimenziójáról beszélt a Családtudományi Szövetség által szervezett Párkapcsolati kultúra és demográfia című konferencián. A tartalmas előadásban hallhattunk az extázisról, az erotikáról és testiségről. Megtudtuk, hogy az élvezet lemondással jár, hogy mit jelent a lószőr vonót a bélhúrokon húzogatni és azt is, hogy két ember között a teljes emberi illeszkedés csak Istennel együtt lehetséges.

„Minden teremtményben megtestesül ugyanis Isten egy-egy gondolata, kívánsága” (Joseph Kentenich). Most ez a kívánság elevenedik meg a személyben, finom, halk és titkos ragyogással. Nem megbérmáljuk vagy bérmáltatjuk a gyereket, és nem is csupán részesülünk a szentségben, hanem hívjuk Istent, és elköteleződéssel válaszolunk szerelmes udvarlására, keresésére. Hogyan segíthetjük ezt a találkozást, miként készíthetjük az Úr útját?

Sok arca lehet a háborúnak: hódító, vallási, etnikai... Úgy vélem, napjainkban egy „lopakodó, rejtett fegyveres” háborút élünk meg.

Nem ismerjük a hadüzenetet, nincs neve az ellenségnek, ezért sokszor egymással hadakozunk,

de hadiállapot van: (halál)félelem, szorongás, menekülés, betegség, halál, bizonytalanság, gyanakvás, árulás, búcsúzás nélküli elválás, szétszakadt családok. De bőven van bátorság, hősiesség, kitartás, bajtársiasság és hűség is.