Cikkek - írások

Pécsi Rita: Jó és rossz a mesében – avagy megtalálni a rendet a zűrzavarban

Állandó szerzőnk, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását publikáljuk.

A jó mese élni tanít. Ezért minden kultúrában mesélnek, és a mese mindenütt arról szól, hogy az élet ugyan bonyolult, próbákkal teli és néha kilátástalannak látszó, de van kiút, van fény, rend és segítők, nem maradunk magunkra.

A mese mint az életről tanító „szép” történet, eredendően a felnőttek műfaja. Érthető, hiszen

Az évnyitó gondolatokat megtekinthetik az linkre kattintva.

https://mediaklikk.hu/video/uj-nemzedek-evnyito-2/?fbclid=IwAR0XgPRPjgTG34eoLTpt7K0jGF88aygrbS4p-xK9Wdxkr7-ZNrHbpzYqn24

Nyár van és meleg, ahogy ilyenkor lenni szokott. Pihenünk, ahogyan lehet. Közeledik az ősz és vele az iskolaév, ahogy eddig mindig. Ám ha erről bárhol szó esik, előre megjósolható a folytatás: „De mi lesz? Hogyan indul majd a tanév? Ki tudja? Jaj, ez a bizonytalanság!” És csak panaszkodunk. Pedig tudjuk: elkezdődik, ahogy máskor is. „Jó, jó, de hogyan folytatódik? Mi lesz, ha megint? Mi lesz, ha mégis? És ha mégsem?”

Levegőt venni és élni egy kicsit.

Nincs is ennél természetesebb. Ha élni szeretnénk, levegőt kell venni. Méghozzá rendszeresen. Belélegzünk és kilélegzünk. Be, ki. Be, ki. Semmi különös. És mégis!?

Néha azonban megakad ez a folyamat… Ilyenkor légszomj, lihegés jelentkezik, és csak a kifújás megy, a belégzés elmarad. Elakad a lélegzetünk. Általában akkor, ha megijedünk, ha idegeskedünk, kapkodunk vagy megerőltető tevékenységet végzünk.

Érdekes. Mintha a lélek is így működne! Ha szorongunk, félünk, ha megfeszülünk, ha fojtogató a légkör. Ilyenkor jó lenne fellélegezni.

Kitört a nyár, szeretnénk végre elfelejteni a járvánnyal kapcsolatos aggályokat, és keressük, hogyan pihenjük ki az utóbbi időben megélt szokatlan megterhelést, miként készüljünk a következő tanévre. Vagy inkább ne is gondoljunk erre? Csak vessük bele magunkat a nagy szabadságba?

Hogyan tovább? Intézmény vagy Lélek? Hivatal vagy közösség? 10 hét karantén. Egyeseknek bezártságot, másoknak társas beszűkülést, többünknek egymásra rácsodálkozó boldogságot jelentett. De világossá vált számunkra, hogy mi az, amitől egyesek rosszul, mások könnyek között is jól vannak? Tanárosan szólva: vizsgaidőszak van.

Vizsgázik a család, az iskola és a templom is. Bennük a családtagok, a diákok, a klérus, a hívek. Kiderül, hogy jövőben fel tudjuk-e használni azt a tudást, amire most szert tettünk.

Újra megnyíltak a régi terek: templomok, boltok, munkahelyek és iskolák. Gyakran halljuk: ezután semmi sem lesz olyan, mint régen. Miért? Mert mindenhová egy nagyon erős új tapasztalattal a tarisznyánkban fogunk visszatérni. Átéltük mindennek a hiányát, de valami újat is. Azt, hogy

Isten ott is meg tud ajándékozni minket, ahol eddig nem engedtük meg neki.

Az egyházmegye oktatási-nevelési intézményeiben is - az országos rendelkezéseknek megfelelően - március közepétől online oktatás folyik. A tanárok, diákok és szülők számára is új helyzet kihívásairól, lehetőségeiről beszélgettünk Uzsalyné Pécsi Ritával, az egyházmegye pedagógiai igazgatójával.

Megtekinthető:

youtube.com/watch?v=WrPMIbRCopI&feature=emb_logo

Mi a farsangi idő üzenete? Erre is keresi a választ írásában Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató.

A lélek a fájdalomban erősödik, de az örömből táplálkozik. Mégis, gyakran könnyebben megy a kesergés, sőt, még egy kicsit „ízlik” is! Jaj, ez a világ! Jaj, ez az időjárás! Jaj, az emberek!  És noha keresztényként hisszük, valljuk a megváltás nagy örömét, mégis mintha húsvét nélküli nagyböjtben élnénk… Nem segít persze az örömhajhászásra vagy a fájdalom mindenáron való kerülésére ösztönző korszellem sem, és a wellness-társadalom muszájöröme is inkább kiégést és csömört okoz végső soron.