Cikkek - írások

Csaknem száz éve már, hogy a felnövekvő generációt nem kísérik el az elődök hagyományai, nem száll apáról fiúra a mesterség, sem a családi, a közösségi, még kevésbé a nemzeti hagyományok. Szabadok lettünk. Szinte mindentől. Hogyan történt ez? Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató jegyzetét adjuk közre.

Pécsi Rita: Barátság

Uzsalyné Pécsi Rita írását olvashatják az alábbiakban a barátságról – amikor „egy szív két testben él” (Arisztotelész).

Nyár van! Itt a nagy lehetőség! Keressük meg barátainkat, vegyük fel a szálat, amíg még nem késő! Mert a barátság nem csak hobbi, hanem egyenesen a szeretet iskolája!

Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki Pécsi Ritát

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató május 31-én, pénteken vehette át kitüntetését a Budapesten tartott ünnepségen Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől és Bódis József oktatási államtitkártól.

A nevelés az élet szolgálata

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató tartott előadást a győri Brenner János Hittudományi Főiskolán A szív, a lélek intelligenciája – Tanulható a talpraesettség? címmel május 20-án.

A szenvedés életünk kínzó rejtélye. Megfigyelhetjük, hogy az Úr még a szép élményeinkbe is belerajzolja a kereszt finom vonalát. Fájdalmas tapasztalat, és sokszor érthetetlen is, hogy éppen a szenvedés képes megnyitni a szívünket. Feltöri önzésünk héját, amely igen keményen zárul körénk. Ezért tapasztaljuk nap mint nap, hogy áldozat nélkül nincs fejlődés, nincs növekedés. Olcsón nem érdemes szeretni, mert becsapjuk magunkat és mindenkit. A krízisek hatékonyan formálnak minket, de nagyon nehezen indulunk a „hegymászásra”. A fogyasztói magatartás ennek sem használ.

Egy felekezetközi, keresztény értékrendű, (de világnézeti szempontból semleges környezetben is hatékony), érzelmi intelligenciára alapozó pedagógiai szemléletmód szakirányú továbbképzés formájában történő oktatása kezdődött el nemrégiben az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. Magyarországon először indult ilyen képzés Josef Kentenich rendszere, az úgynevezett organikus pedagógia nyomdokain.

A nagyváradi Szent László templomban március 21-én az édesapáké volt a főszerep. Pék Sándor plébános atya a szentmisében imádkozott a jó példát mutató, keresztény életet élő édesapákért. A mise keretében egy négy gyermekes édesapa volt a kántor, édesapák ministráltak, szolgáltak, az egyetemes könyörgésben pedig szerzetesnő, feleségek , édesanyák fogalmazták meg hálájukat, kéréseiket. 
Az apaság örömeit, nehézségeit, feladatait, s nélkülözhetetlenségét bontotta ki Uzsalyné Dr.Pécsi Rita az előadásában. 

A harag természetes érzelem, ne fojtsuk el. Olyan, mint a láz, figyelmeztet a veszélyre. Az viszont már nem mindegy, hogyan kezeljük, miként vezetjük le.

Erről esett szó Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató előadásán a zalaegerszegi Szent Család óvodában, aminek tornaszobája ez alkalommal is zsúfolásig megtelt a rendszeresen visszajáró szakember érkezésére.

Mi a harag? Honnan jön? Elsőként e kérdéseknek futunk neki.

– A harag természetes érzelem, ne szégyelljük, önmagában még nem agresszió – szögezi le a neveléskutató. – Akkor keletkezik, ha egy számunkra fontos dolog veszélybe kerül. Háromévesen ez lehet egy kisautó, szülőként pedig a gyerek továbbtanulása. Teljesen mindegy, nem a tét nagysága dönti el, hogy „elönti-e az agyunkat a lé”. A harag tehát veszélyhelyzetből fakad, ami élete során mindenkit megtalál. Minden kultúrában előfordul, nem létezik olyan szelíd nép, amelyik ne haragudna. Jézus is haragudott… A lényeg, hogy a haragban megtestesülő hatalmas energiát és feszültséget megfelelő mederbe tereljük, ha lehet, építő irányt keressünk neki.