Boldogtalan birtoklás

Ki látott már olyan gyereket, akinek a szülei első szóra megveszik neki azt, amit kér, mégis elégedetlennek látszik? Hogy lehet ez, mi áll a háttérben? Felnőtt korra mitől válhat valaki kitartóvá az emberi kapcsolatokban is?

Sokan vágynak egy összetartó családra anélkül, hogy komolyan számolnának azzal, bizony az életben a nehezebb időszakokhoz kitartásra, hosszú türelemre van szükség, mire sikerül túljutni egy problémán. A nehéz pillanatokban az örülni tudás készsége elengedhetetlen. Biztosan a kedves olvasó is találkozott már azzal a jelenséggel, hogy ugyanaz a helyzet az egyik embert földbe döngöli, a másik ember vígan átlendül rajta. Az egyik oka ennek az lehet, hogy volt lehetősége kialakulni ennek a készségnek. Én nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy ez nevelhető, mert az egyik kislányunk olyan, hogyha kap egy csokit, akkor azon kesereg egy pillanat mulva, hogy miért nem kettőt kapott. Hogyan lehetne neki segíteni, hogy tudjon örülni a dolgoknak az életben?

Pécsi Rita egyik előadásában egy érdekes kísérletről hallottam. Gyerekeknek kínáltak cukrot, s azt mondták nekik, hogyha még tudnak várni 20 percet, akkor kétszer annyit kaphatnak. Voltak gyerekek, akik a világon mindent elkövettek, csak hogy kibírják a várakozást. Lemondani a jóról egy mégjobbért, ez a kulcs. A későbbi években megfigyelték ezeknek a gyerekeknek az életútját felnőtt korukig és látsszott a különbség azok között, akik akkor nem tudtak várni és a kitartók között. A vágykésleltetés módja nagyon fontos, hogy megtanulják a kicsik megfelelőképp értékelni a dolgokat. Sok eset van, amikor még alig tud járni a pici, de már megveszik neki a biciklit. Hogy fog akkor örülni? Hogy alakulhat ki a vágyakozás, amitől szép a beteljesedés? Ez hogyan hat a felnőtt kori emberi kapcsolatokra? Ha már a vágy ott van, akkor is az a tanácsos Pécsi Rita szerint, hogy ne a legkorszerűbbet vegyük meg abból a dologból, hanem szép fokozatosan vigyük be az egyre nagyobb tárgyi értékű dolgokat.

Gondoltam, kipróbálom, hogy a vágykésleltetés módszere hogyan működik a hétköznapokban nálunk. Vajon sokat elégedetlenkedő kislányomnál el tudom érni, hogy örüljön egy várakozásnak? Egyszer szeretett volna bemenni a hugicájához, aki éppen aludt. Ott maradt a szobában a karkötője. Mondtam neki, hogy most ne menjen be, mert alszik a kistestvére. Ő mindenáron be akart volna menni. Korábban azt csináltam ilyenkor, hogy ráparancsoltam, hogy most akkor se menjen be, vagy megpróbáltam meggyőzni, hogy miért ne stb. . Ez sok energiámba került általában és az öröm, vagy a testvéréhez való szeretet egyáltalán nem jelent meg ezekben a szituációkban. Most legutóbb azt találtam ki, hogy azt mondtam a lányomnak, hogy szerintem ő kibírja, amíg fel nem kell a testvére. Nézzük meg, hogy tényleg így van-e, s ha igen, akkor megünnepeljük. Az ő korában már fontos az a tapasztalat is, hogy tud uralkodni a teste felett. Nem akartam hinni a szememnek. Izgalomba jött a lányunk és alig várta az ünnepséget. Boldogan kitartott. Az volt egyébként a kérése, hogy kacatokat kereshessen egy fiókból és azt fűzhesse fel egy zsinórra. Ez volt neki az ünnep.

Gyermeknevelés-„Tudom a jót és teszem a rosszat.”

http://youtu.be/2T5lnatAVAI

Megosztás